Ez a hónap is eltelt

Ez a hónap is eltelt, a suliban péntekkel végét ért a csoportom és hétfőn jórészt újakkal kezdek v. folytatom a tanulást. 1 hónap 1 szint, úgyhogy ilyenkor mindig sokan abbahagyják, hazamennek stb.

A végére egész jól összeszoktam a csoporttal, kiderült, hogy akiket fiataloknak hittem, nem is annyira fiatalok, max. még nem tartanak ott, hogy férjük v. tartós kapcsolatuk/munkájuk legyen. A finn lánnyal és egy szerb lánnyal lettem inkább jóban. A szerb lánnnyal a végére jó kedéllyel húztuk egymást azzal kapcsolatban, hogy mire Belgrádba ér a Duna mennyire szennyezett, vagy hogy épp az általa nosztalgiával gondolt Jugoszlávia v. az egykori Monarchia volt-e a nagyobb ill., hogy ki kezdte az első világháborút. Az egésznek csak a játék volt a lényege, úgyhogy ilyen szinten is maradt. Én nagyon szeretem a történelmet és értem is, tudom is, de ilyenkor én is lemegyek a játékos szintre.

Emiatt aztán kicsit szomorú volt a búcsú, de hát a modern technikának köszönhetően akár kapcsolatban is maradhatunk. Úgy látom, hogy ma már a legtöbb ember a kapcsolattartáson a facebookot érti, mert nekik is rögtön az volt a kérdésük, hogy fenn vagyok-e a facebookon...az hogy mi az email címem az kb. már lassan senkit nem érdekel. Annyira nem tartom jó tendenciának, mert a facebook-kal kapcsolatban nekem igen erős - főleg adatvédelmi - aggályaim vannak, és néha frusztrál, hogy már kvázi ott zajlik a társasági életem egy része...Hol van már a régi romantikus és szerintem izgalmasabb levelezgetés, amikor izgatottan vártam, hogy a barátnőm, aki akkor épp Bécsben lakott, mikor küldi a levelet, és mennyivel másabb volt azt olvasni, a leveleket elrakni aztán 10 év múlva újra elővenni. Persze így meg kvázi naprakész az ember, de valami mégis elveszett belőle.

Akkor csak az igazán életképes kapcsolatok tudtak fennmaradni, hiszen energiát kellett beletenni, levelet megírni, feladni, bélyeget venni rá, ma meg már kvázi minimális energiát igényel, hogy az ember valakivel kapcsolatban maradjon, egy gomb a facebookon meg kb időnként pár sor, hogy hogy vagy mint vagy, vagy még azt se csak figyeli az ember mi történik az üzenőfalon, aztán ha úgy van kedve csak dob egy üzenetet, hogy menjünk el egy kávéházba beszélgetni. Ami egyrészt nagyon jó, mert tényleg sokszor azokkal is napi kapcsolatban vagyok most is akiktől épp 250 km-re lakok, másrészt meg felszínesebbé válnak a dolgok.

De nem tudok ellene sokat tenni, így élvezem azt amit ad, hogy kapcsolatban maradok emberekkel.