Boldog Karácsonyt!

Áldott, szép Karácsonyt, és sikeres, eredményes, boldog Új Évet kívánok minden kedves Olvasónak vagy ide tévedt Látogatónak!

Karácsony előtt

Eljöttünk már Bécsből, majd csak Szilveszterre megyünk vissza. Az elmúlt időszak elég sűrű volt szerencsére, a webshop körül jól alakultak a dolgok, beindultak a rendelések, karácsonyi ajándékként egy étterem is rendelt tőlem 25 db-ot az egyik termékemből. Azért az dobott a lelkesedésemen, de amúgy is érezhetően fejlődünk. Így is sok munka van vele. Az Amazonnal sajnos folyamatos gondok vannak, mindig más és más, egyáltalán nem korrektek az eladókkal szemben, úgyhogy valószínűleg bezárjuk az ottani nagy nehezen megnyitott helyünket.

Vettünk idén is Bécsbe is karácsonyfát, a mostani már 1,60 m körül van, szép formájú, a tavalyihoz képest a méretbeli növekedés jelzi már a bécsi otthon újabb minőségét, presztízsét. Nem akartam túl díszíteni, hogy jobban érvényesüljön a fa formája. Sajnos már csak a hálóba fért be, hiába már belaktuk a lakást.

Nem csináltam viszont mézeskalácsot, egyrészt, mert nem nagyon volt időm-hangulatom rá, másrészt, mert Mo-on felejtettem a formákat (van már jó sok féle). Még lehet itt itthon (na ez így most már kezd bonyolulttá válni, Bécsben is meg Bpen is otthon vagyok) fogok csinálni valami sütit azonkívül, amit anyukám és az anyósom csinálnak, gondolkozok rajta. Igazából nem éreztem, hogy a mézeskalácsnak akkora népszerűsége lenne, bár jó eljátszani vele. 

Viszont sok szép képeslapot küldtem ki ismerősöknek, tényleg jókat találtam, igaz drágább mint az otthoniak, de szerintem Mo-on kevés a szép képeslap. Úgyhogy volt nekem most bőven, gondoltam, hátha szerzek egy kis örömet a többieknek, végül is manapság már nem mindennap kap az ember lapot. Mégis más mint egy mail, de erről már korábban cikkeztem. Egyelőre úgy tűnik sajna, hogy különösebb pozitív visszajelzésem nem volt. Ez kis csalódás nekem, de úgy látszik manapság már csak az internet számít.

Adventi vásár Pozsonyban

Azt hiszem lassan egész adventi vásár szakértők leszünk, annyi helyen jártunk már. Most jött a lehetőség és az ötlet, hogy a szlovák barátainkkal együtt megnézzük a pozsonyi vásárt. Miért is ne, hiszen nincs messze Bécstől.

A vásár maga némi csalódást okozott, mert se nem olyan impozáns, mint mondjuk a bécsi, se nem annyira kézműves jellegű, mint a bp-i és kicsit olyan "vidéki". Mindazonáltal az látható volt, hogy erősen a kaja-pia duóra álltak rá, abban nincs hiány, puncsban nincs akkora választék, viszont van helyette valami mézes alkohol is. Kajában vannak a hagyományos ételek, megjelenik a kürtős kalács is, de nem faszénen sütve. Amúgy semmi különös, viszont a hűtőmágnesek igazán jók és kreatívak, úgyhogy azokból be is gyűjtöttünk egy párat:))) Maga a város régi része elég jó állapotban van, a többi olyan lepukkant mint Bp.

A társaság viszont remek volt, velük jól éreztük magunkat, és végül is most inkább az volt a lényeg, hogy közösen mentünk, s nem maga a rendezvény, így inkább egymásra figyeltünk és mellékes volt a vásár milyensége. Attól függetlenül is élveztük a napot, az időt.

Valahogy így van az eddigi adventi vásár rangsorunk:
1. Colmar
2. Bécs/München
3. Budapest
4. Regensburg
5. Basel/Pozsony

Ádventi készülődés vagy annak hiánya?

Az utóbbi időben nem sokat foglalkoztam az adventtel, csak úgy berobbant, aztán már a fele oda is van, de hát volt egyéb dolgom is, és most valahogy nem sikerült igazán időben ráhangolódnom. Pedig én ezt az időszakot szeretem a legjobban, amikor minden szép, ki vannak világítva az utcák, az utcai árusok által árult sült gesztenye v. egyéb finomság illata csábítja az embert, a karácsonyi muzsika és hasonlók. Sütés-főzés, kreatívkodás stb.

Aztán azért az adventi koszorú mégis hiányzott, úgyhogy alkottam, szokásos mennyiségben, hogy mindenhova jusson, Bécsbe a közös fészkünkbe, aztán meg mindkettőnk "gyerekszobájába".

Most elhatároztam, hogy az utolsó 2 hétben már csak visszafogottan foglalkozok a céggel, hiszen a webshop már elkészült, a termékek felkerültek, úgyhogy most kicsit meg lehet pihenni, nem nagyon, mert a grafika még készül, és folyamatosan kell alakítani a termékkínálatunkat is, hogy több húzótermékünk legyen. De azt hiszem a következő két hét nem lenne jó, ha csak erről szólna, kicsit most ki kell kapcsolni. Úgyhogy már elkezdtem hallgatni a karácsonyi rádióadókat, http://arabellaxmas.radio.at, az meg csak jót tesz:))

Gasztronómiai meglepetések a Julius Meinl-ben

Ha valaki így Bécsben jár, akkor kajabeszerzésben rögtön a Naschmarktra gondol, csomó ember egyszerűen meg van bolondulva érte. Ami engem illet a kezdetektől nem hatott meg, és ez a későbbiekben sem változott, annak ellenére, hogy pl. halat ott tudok csak igazán beszerezni, még más forrást nem találtam. Közben helyiek mesélték nekem, hogy ez az anomália azért van, mert régen még sokkal nagyobb volt a piac maga, aztán pár éve megváltoztatták és több helyet engedtek a vendéglőknek, ami által viszont a zöldéges rész beszűkült.

De letérve a Naschmartkról, nemrég hallottam egy lelkes ismerősünktől, aki sose lakott itt, de ha erre jár, mindenféle finomsággal távozik, hogy a Grabenen levő Julius Meinl-ben ill. a Merkurben a Hoher Martk-on mindenféle különlegességeket lehet kapni, meg amúgy is hatalmas a választék. Sokáig nem éltem vele, de aztán kedvet kaptam a megtekintéséhez.

A Julius Meinlről szólva, nem sokkal a Kiegyezés előtt alapították Bécsben, és eleinte csak kávét árult, logója egy fekete arcbőrű gyerek piros sapkával.

Aztán a Monarchiában a maga ágában vezető szerepet töltött be, és ezt az első világháború után is megőrizte. Európaszerte 1000 filiája volt, és ekkor már egyéb élelmiszereket is árult, átlag feletti minőségben.

A 2. világháború után csak az osztrák filiái maradtak meg, 2000-es éve közepén meg kivonult az élelmiszerkereskedelemből, és csak a Grabenen levő boltot hagyta meg. Azóta csak a kávéüzletekre és gyártásra koncentrál.

Gyár Ottakringben

Jelenlegi bolt a Grabenen

A Grabenen levő bolt 2 emeletes és a bolt közepén van egy panorámalift, ettől egy kicsit bonyolult a tájékozódás, de csak elsőre, utána az ember rájön, hogy a lift körül van berendezve a bolt. Az első emeleten van a zöldség, tejtermék és a csokoládé. Már belépéskor az ember rosszul lesz a sok csokoládé látványától, van itt mindenféle csoki, német, osztrák, svájci, francia és egészen finom belga csokoládék is, minden ízesítésben. Ezenkívül keksz, lekvár, bármi. 

A külföldi termékeknél mind feltűntetve, hogy melyik országból származnak.

A zöldséges részében vannak a hagyományos zöldségek, gyümölcsök, meg sok-sok egzotikus, amiket még sose ettem, így most se kívántam meg persze. Lehet kapni olyan gesztenyét is, ami meg van főzve, pucolva, és úgy van zacskóba zárva. 

Az emeleten van a tea- és kávé részleg, olyan kávékkal, amik venezuelából és egyéb messzi tájakról származnak, sőt van olyan kávé is, ami izesített mint a kávéházakban, de mindegyik kávészemes, tehát darálógép nélkül nem sokra megy vele az ember. Teában is van sok különlegesség, a Meinl saját márkás teái is nagyon finomak.

Aztán van kakaópor ezerféle, sőt olyan is, ami mondjuk vanilliával ízesített.

Találtam egy egész kupacnyi liba és kacsamájat, francia és magyar, mind volt. Ugyanúgy több sornyi választék kaviárból, és az igaziból is, persze ha az embernek van ezekre pénze...

Többféle ravioli van, amit ott helyben készítettek (gyúrtak), és kilóra adják, tehát teljesen friss. Ettem kecskesajtos ízesítésűt is, a péksége első rangú, finom, ropogos kenyereket árulnak. Legutóbb beleválasztottam egy szárított paradicsomos baguette-be, kissé ijesztően hangzik, de jó ízű volt:)))

Aztán persze sok olyan van, amivel fogalmam sincs mit lehet kezdeni, csokikrémek, pisztáciakrémek, gesztenyepüré natúr, ízesített, ez meg az. Tehát igazából minden van, ami kellhet a sütéshez és főzéshez, de nem kell mindennap. Vagyis szerintem ez a bolt arra jó, hogy ha van valami recept, amihez az embernek különlegesebb alkotóelem kell, vagy alkalmanként, ha valami újra, másra vágyik, de semmiképp se a napi bevásárláshoz. Amire még nagyon alkalmas, az az ajándékvásárlás, hiszen szinte bármit veszünk, az biztos hogy nyerő lesz a megajándékozottnál, mert nem kap olyat a sarki boltban.

A Merkur is hasonló akar lenni, ott is több emelet van, középen lifttel, és próbál a választékon variálni, de én még nem látom, hogy annyira nagy választéka lenne mint a Meinl-nek, de lehet csak azért mert a Meinl-ben voltam elsőnek, és onnan már nem volt akkora durranás. Mindenesetre van ez is, a tészta- és a sajtválasztéka ahogy néztem igen hatalmas, sok olasz tészta van, színes, fodros, bármilyen, meg sajt és sajt.

50 féle só például a legkülönbözőbb területekről.

ez mind csak só....

Advent Regensburgban

Idén Regensburgba vettük az irányt, hogy megnézzük ott milyen az adventi vásár, és hogy milyen maga a város.

A bajor egyetemi város a Duna partján fekszik, 150 ezer körüli lakosa van. 1135 és 46 között épül meg a ma is látható kőhídja a Dunán, nem sokkal később szabad birodalmi város címet kap. Többször adott helyet a német-római császárság birodalmi gyűlésének, amire igen büszkék. 1803-ban aztán a birodalom szétesésével elveszíti szabad városi címét, és előbb a Mainzi érsek kezére, majd utóbb a Bajor királyság birtokába kerül.

Megérkezve egy nagy jó állapotban levő állomás fogadott, itt is egy bevásárló központtal egybeépítve. Az állomás sokkal jobb benyomást kelt, mint a müncheni. Viszont itt is hiányoltam, amit Münchenbe is, hogy nincsenek igazán jól kiírva a dolgok, mi merre, így kis idő mire a turista megtalálja, amit szeretne.

Sajnos az idő végig taknyos volt, nem esett éppen, de vízes volt a talaj, meg az egész levegő, tehát nem volt kellemes a sétálgatás. Bezzeg persze azóta itt Bécsben csak napsütéses nap van...

A szállásunk felejtős volt, de egy éjszakára pont megfelelő az Ibis hotelben. Innen mentünk várost nézni. A városházán, ami régen a birodalom gyűlés helye is volt, saját idegenvezetőt kaptunk, mivel rajtunk kivül nem jelentkezett más a vezetésre. Az egyik tanácsterem faborítású faláról kiderült, hogy a fa, kőris, Magyarországról származott évszázadokkal előttről. Egyébként ebben a teremben esküvőket tartanak manapság, igen jó hangulata lehet. A pincében még eredeti állapotában megtekinthető a kínzókamra és a hozzátartozó összes nem túl bizalomgerjesztő eszköz..Ezeknek a működését is megismertük, szerencsére csak szóban.:))

A városnak szép régi katedrálisa van, gótikus stílusban épült, ami nekem a kedvencem, így örömmel vártam a látogatást. Sajnos a templom nem volt kivilágítva, így kissé félhomályos volt a templom, de gondolom a "sparen-politikába" nem fér bele, hogy a turistalátványosságot kivilágítsák. Ja igen és itt is mint pl. Baselben is, be lehet hajtani a belvárosba autóval.

Egyébként a templom tényleg szép, mégha azért a francia koragótikát nem is éri el.

A kőhídon átsétáltunk, de éppen be volt állványozva, ez is lehetett volna jobban kihangsúlyozva, ápolva, viszont a hídról, meg a túlpartról nagyon szép volt a kilátás a városva, a templomtoronnyal és a többi épülettel még ilyen borús időben is.

Van a városnak kastélya is, nevezettesen a Thurn und Taxis családé, akik még mindig a kastély egyik részét lakják, és a világ egyik leggazdagabb családjának számítanak manapság is. A kastélybelső eléggé rokkokó, de rendben van, ápolt, és maga a kastély is kellemes benyomást keltett, a vezetés a kastélyba érdekes volt, de itt már nem voltunk egyedül:)))

Elég hamar szembesültünk azzal, hogy az adventi vásárok itt nem úgy működnek, ahogy vártuk. Először is csütörtök dél körül, kora délután még sehol semmi nem volt kvázi, egy két eladó készülődött, de nem voltak nyitva a bódék. Úgyhogy ettől kicsit elkeseredtünk. Estére azért már megjött az élet, nagy nehezen megtaláltuk a főtéren levő vásárt is, addigra már a fél város ott volt, sok-sok ember. Az árusok átlagosak voltak, a kaja is nagyrészt itt kimerült a kolbászban. Azonban találtunk olyan árust, aki mindenféle szerzámokat (kalapács, csavar stb) árult csokiból elkészítve. Nagyon jópofa, vicces volt, meg se lehet mondani, hogy nem valódi szerszámok megrozsdásodva, hanem csoki.:)))

A kastélynál levő vásár a legnagyobb és a leghangulatosabb, de érdekes módon itt belépő jegyet szednek a vásárba, méghozzá 6 Eurót. Ami azért fura, mert végülis az ember költeni megy a vásárba, dehát ez van.

Viszont jó ötlet volt ott, hogy a legtöbb stand fenyőágakkal volt dekorálva, takarva, több helyen tűz égett szóval volt egy sajátos atmoszférája, kicsit sajnáltuk, hogy a végén jutottunk be, így nem maradt rá sok időnk, de ez is mint a többi is, 12 előtt nincsen nyitva. Itt még kajában is nagyobb volt a választék, egy standnál még faszénen sült kenyeret is árultak, igen jól néztek ki, de sajnos nem hoztunk belőle.

A harmadik vásár a híd túlpartján van, de ezt nem sikerült megnézni, mert amikor arra jártunk, szintén dél körül, akkor még zárva volt, az meg 14kor nyit:))))

Szóval, ha valaki épp arra jár ádventben, erre készüljön fel, hogy délelőtt nincs semmmi.

A városháza a még nem kivilágított fenyővel

Itt már azért alakult valami...

Csokoládé-szerszámok a vásárban

A gótikus templom kivülről

...és belülről

Átkelés a hídon

Bezárt v. még ki nem nyitott ádventi vásár a túloldalon.

Regensburgi utcácska, kivételesen autó nélkül.

Vásár a kastélynál, fenyőágakkal