Árvízvédelem Ausztriában - a Donauinsel szerepe

Mivel folyamatosan nagy az érdeklődés az árvízi helyzet iránt, és ráadásul már német órán is ezzel foglalkozunk, így kicsit jobban beleástam magam a védelmi rendszerbe, mivel az osztrákok vagy legalábbis az újságok, nagyon meg vannak elégedve vele, még akkor is, ha ennek ellenére is volt/van gondjuk, de állítólag 10ed akkora se, mintha nem lenne meg a védelmi rendszerük.

Itt Bécsnél a nagyobb bajt az Új-Duna ill. a Donauinsel hívatott megelőzni. 1954-ben volt Bécsben egy hatalmas árvíz, utána átgondolták az akkori árvízvédelmi helyzetet, és ennek alapján kialakítottak egy új Duna-ágat valamint a Donauinselt, ami több kilométer hosszan elterülő sziget.

Eredetileg volt a Duna, ez össze-vissza tekergett, mindenféle mellékággal a városban, többször volt áradás, ami elöntötte a mellette levő településeket, az egyik nagy áradás magát Lipótvárost is érintette, ekkor, már az 1700as években felmerült a Duna-szabályozásának a szükségessége. 

Fotó: http://www.wien.gv.at/bezirke/brigittenau/geschichte-kultur/geschichte/zeittafel.html

1848-ban

Fotó: http://www.wien.gv.at/bezirke/brigittenau

Erre később az 1800as években került elsőnek sor. Fogták és átszabályozták, hogy egyenesen és mellékágak nélkül menjen át a városon, a Duna bal partján egy széles árteret is kialakítva egyben.

Ekkor került levágásra a ma Alte Donaunak nevezett szakasz.

Szabályozott Duna "átadása" 1870-ben

Fotó: http://commons.wikimedia.org

Nem sokkal később kiderült azonban, hogy ez a szabályozás se elegendő ahhoz, hogy az árvízvédelem megfelelően biztosítva legyen. Az árvíz többször elmosta a folyó jobb partját.

Az új megoldás alapján az ártérben kialakítottak egy tehermentesítő ágat (Új-Duna-ág), és a tehermentesítő ág és a Duna közé felhúzták a Donauinselt, amit 21 kilométeres hosszával szabadidőparknak használnak.

Jelenlegi szabályozás

Fotó: http://www.ullisima.at

Ennek alapján itt nincs gond az árvízzel, a Duna magas, de még van helye. Épp ma tetőzött itt Bécsnél, voltunk kinn "katasztrófaturistáskodni", hát nem voltunk egyedül. Amúgy semmi  különös, Budapesten is kb. ez szokott lenni áradás esetén. Viszont rendkivül koszos, földes a Duna, nem is tudom, hogy lehet ebből Pesten ívóvizet csinálni. Persze megmondták a nagyokosok, hogy az áradás folyamán nem romlik a vízminősége, mert emelnek a klórszinten...Hát nem tudom, hogy az emelt klórmennyiség mondjuk mennyire szolgálja a valóságos ívóvíz minőséget...???

Jelenlegi árvízhelyzet Bécsnél:

Coyright: saját