Stájer falu (Steierisches Dorf) a Rathausnál

Már nem tudom megmondani, hol jött szembe velem a program, hogy csütörtöktől vasárnapig Stájer falu elnevezésű rendezvény van a a Rathausnál. Mindenesetre sikerült elvinnem rá a szlovák barátnőmet csütörtökön. Nagyon szép idő volt, napsűtés, meleg, viszont sok ember. Sajnos nem sok időnk volt, így nagyrészt ettünk-ittunk. De már akkor is megállapítottam, hogy nagyon színvonalas rendezvényről van szó. Kb. bemutatkozik Stájerország a témája, nagyrészt kulináris dolgok vannak, ital, mindenféle helyi specialitás, bor, sőr, lekvár, bukta, fánk, az egész egy nagyon odafigyelt, minőségi kivitelben. Mivel tetszett a dolog és finomat ettem ott, így pénteken is visszamentem oda ebédelni:) Steierische Käsespätzle megnevezésű ételt próbáltam ki, ami kb. olyasmi mint nálunk a tojásos galuska, de inkább nokkedli, mindenesetre ízletesebb mint a tojásos galuskánk:))) Megkóstoltam a fánkot is, de hogy az stájer specialitás lenne, hát nem tudom, mindenesetre volt, meg bukta is, bár végül ebből nem vettem.

Sörben mindenütt Gösser, sajnos az én kedvenc, toplistás Gösser citromosom sehol se volt, valószínű azért mert nincs belőle csapolt, így jobb híján Gösser Radlert ittam, de az se rossz ám. Voltak táncosok is, meg fúvósok is, még egy jó adag szalma is a tér egy részén hogy olyan legyen tényleg mint egy falu, és pénteken már kisebb tömeg, igaz az idő meg borult volt. Meglepően sok stand, volt ahol persze turisztikai reklámkiadványokat kínáltak a különböző stájer nevezetességekről, így megtudtam, hogy Graz közelében van az osztrákoknak is egy skanzenjük, ezt eddig nem is tudtam.

Kíváncsi vagyok, hogy a többi régió is tart ilyen bemutatkozást v. csak Stájerország, kiderül.

Bécsi csapvíz

Eddig is tudtuk, de az iskolában is volt szó róla, hogy Bécsben a csapból nem a Duna vize folyik, hanem forrásvíz a hegyekből, főleg a stájer, de más részben az alsó-ausztriai Alpokból. Az, hogy egy ekkora várost forrásvízből lássanak el állítólag páratlan a világon. 2 vezetéken keresztül érkezik a víz a fővárosba, és úgy van megcsinálva, hogy nem kell hozzá szivattyú, energia vagy ilyenek, mert maga a vezeték természetes esése biztosítja a víz folyását. Sőt állítólag magából a vízfolyásból még energiát is nyernek, amit felhasználnak, kb. 20 ezer háztartás energia igényét tudják vele fedezni.

A terület, ahonnan a víz ered, a forrás környéke Bécs város tulajdona.

A víz jó minőségének köszönhető, hogy a bécsi éttermekben gond nélkül hoznak ki kancsóban ingyen csapvizet palackozott ásványvíz helyett. Ilyet tapasztaltunk Franciaországban is, Provence-ban.

forrás:de.wikipedia.org

Kirándultunk: Schloss Niederweiden és Schlosshof

Ugyan ezen a hétvégén se volt tavaszi idő, de már nem bírtunk magunkkal, muszáj volt kimozdulni. Végre eljutottunk az egyik ősapám lakóhelyére is, Niederweidenbe. Az anyakönyvek tanúsága szerint 1764 és 1780 között szolgált ott császári (Habsburg) vadászként, az összes gyereke ott született. Mivel az anyakönyveket Engelhartstetten községben vezették, így nem egyértelműen dönthető-e, hogy a 2 kastély közül melyikben is dolgozott, pláne, hogy a kettő között csak 2 kilométer van és mindkettő császári vadászkastély. Úgyhogy az állhat közelebb a realitástól, hogy mindkettőben megfordult.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/43/Schloss_Niederweiden_Schloss_Hof.jpg

Mindkét kastély eredetileg, a "zentai győző" Savoyai Jenő kastélya volt, halála után - nem lévén gyereke - az unokahúga örökölte az összes kastélyát. Egy alkalommal akkora barokk, pompás ünnepséget szerveztek 1755-ben Niederweiden-Schlosshofban, amire meghívták az uralkodópárt, hogy Mária Teréziának kedve lett a 2 kastélyt megvenni. Onnantól kezdve a férje ill. időnként az egész család tavasztól késő őszig több hetet töltött ott. A kastélyt megnagyobbították, hogy az uralkodópárt ellátó személyzet is helyet kapjon.

Jelenleg mindkét kastély elég jó állapotban van, a Niederweideni a kisebb, és az jelenleg nem volt bejárható, csak májustól van nyitva.

A Schlosshof belseje semmi különös, felejtős, a kertje nagyon szépen gondozott, láttuk, hogy mennyi virággal be van ültetve, sajnos még nem virágoztak.

Mivel az időjárás nem volt kedvező, így turista is csak elvétve fordult meg, de láthatóan nagyobb létszámban szoktak jönni, mert nagy parkolója van, és ahogy olvastam mindenféle program szokott lenni a kastélykertben.

Meglepetésünkre a parkoló mellett az erdőben annyi hóvirágot láttunk mint soha, egész hóvirágtenger volt mindenfelé. Látszik, hogy itt nem kell védeni őket...

Café Diglasban jártunk

Erre a hétre két kávézó is jutott. Az történt ugyanis, hogy az elmúlt hetekben a visszafelére szóló vonatjegyemet eladtam egy lánynak, akivel pár szót akkor váltottunk, és abban maradtunk, hogy ha lesz időnk, lehetőségünk, akkor összeülünk egy kávézóban egy kis beszélgetésre. Ennek most jött el az alkalma, vittük a férjeket is, s egy jót dumáltunk szerintem, bővült az ismeretségi körünk (és jé, jó volt rácsodálkozni, hogy milyen úton-módon jönnek itt az emberrel szembe az ismeretségek, arról már ne is beszéljünk, hogy én hozom őket, pedig én nem erről vagyok híres:)), ha már ennyit hozzám tett a Bécs, akkor az már jó), a lány gyerekekre vigyáz, a férfi pedig az itteni egyetemen kutat, mindkettő értelmes, kedves ember, és ők is az interneten ismerték meg egymást annak idején, úgyhogy abban maradtunk folytatjuk még a megkezdett ismerkedést.

Magára a kávézóra így kevesebb figyelmet tudtam fordítani, amit lehet róla mondani, hogy a Centrál és a Sperl között van, tehát valamennyire elegáns de mégis van benne valami puritánabb. Az egyik csillár nagyon tetszett, mert mindenféle színes kávés bögre volt ráakasztva. Másik jópofa dolog volt, hogy lámpaernyőnek használtak régi újságokat, amitől kissé antik hangulata volt. A kaja nem jött nekem be, de volt választék, férjem örömére Budweiser is volt, bár ez nem tudom mennyire lényeges egy kávézónál:))) De neki számított.

Az egyik pincérnő magyar volt, de úgy alapjáraton nem voltak túl barátságosak, a második óra után már mondták, hogy mehetnénk...pedig volt bőven üres helyük...

Voltunk ma kastélyt nézni, majd holnap írok róla.

Lakásbérleti díjak Bécsben

A napokban nagyon sokat foglalkozott az itteni helyi metróújság a bécsi lakáshelyzettel, köztük a jelentősen megemelkedett bérleti díjakkal. Az osztrák némettanárom is azt mondta, hogy az elmúlt 2-3 évben drasztikusan felmentek az árak.

Egyre többször hallani, hogy irreálisan megdrágultak az ingatlanok, és egyre inkább igény van rá, hogy az állam valahogyan beavatkozzon, akár úgy, hogy maximálják a bérleti díjakat, akár még több lakás építéssel (így is épülnek lakások), meg különböző szabályokkal.

Volt egy felmérés arról, hogy melyik kerületben mennyi a lakásbérlet négyzetméterre, berakom, mert hasznos lehet talán valakinek.

Bezirk                        Eigentumspreis (pro m²) Mietpreis (pro m²/Monat)

1. Innere Stadt                      9.066 Euro                    20,02 Euro

2. Leopoldstadt                     3.878 Euro                    15,71 Euro

3. Landstraße                       4.697 Euro                    17,86 Euro

4. Wieden                            5.645 Euro                    16,22 Euro

5. Margareten                      3.701 Euro                    15,55 Euro

6. Mariahilf                          4.705 Euro                    15,67 Euro

7. Neubau                            5.112 Euro                    14,81 Euro

8. Josefstadt                         5.489 Euro                    14,33 Euro

9. Alsergrund                       4.470 Euro                    14,77 Euro

10. Favoriten                        3.206 Euro                    11,81 Euro

11. Simmering                      2.464 Euro                    11,16 Euro

12. Meidling                         3.488 Euro                    13,98 Euro

13. Hietzing                          4.199 Euro                    14,66 Euro

14. Penzing                          3.294 Euro                    12,54 Euro

15. Rudolfsheim-Fünfhaus     3.137 Euro                    13,46 Euro

16. Ottakring                        3.533 Euro                    12,75 Euro

17. Hernals                          4.083 Euro                    13,02 Euro

18. Währing                         4.651 Euro                    14,88 Euro

19. Döbling                          5.336 Euro                    16,42 Euro

20. Brigittenau                      3.541 Euro                    12,71 Euro

21. Floridsdorf                      3.058 Euro                    12,30 Euro

22. Donaustadt                     4.136 Euro                    16,00 Euro

23. Liesing                           3.342 Euro                    13,05 Euro

Café Sperl

Eredeti tervem az volt, hogy végigjárjuk a bécsi kávéházak legtöbbjét és utána írok egy összefoglaló bejegyzést róluk, de aztán arra jutottam, hogy az lehet túl hosszú lenne, így talán informatívabb.

A mai napon a Café Sperl-ben jártunk.

A kávéházról tudni kell, hogy 1880-ban alapították, egyikre a legrégebbi, ha nem a legrégebbi ma is működő bécsi kávéházaknak.

Többször váltott tulajdonost, legutóbb 1983-ban újították fel, de a hangulata, berendezése a régi kort idézi. A kávéház látogatói közé tartozott Lehár Ferenc is, akiről a környéken egy utca is el van nevezve.

Az internet szerint a kávézóban még a monarchiabeli Thonet-székek vannak, amik arról is híresek, hogy Pesten is ilyen székek voltak a kávézókban. Van billiárdasztala is, újság is többféle, láttunk 2 férfit éppen sakkozni, úgyhogy máig megőrizte a hangulatát.

A konyhája jó, semmi extra ugyan, de finom, otthoni ízek. Kávéválasztéka is megfelelő. (Mivel én nem szeretem a kávét, csak a kávézó hangulatát, így a kávé minőségéről nem fogok tudni nyilatkozni).

Húsvéti kreatív

Az idei Húsvét kreatív szempontból eléggé egyhangúra sikeredett, mivel volt írókám, így rábuktam a hímes tojások készítésére. A kezdeti bizonytalanságok után, a végére elég jól belejöttem, és már bonyolultabb mintákat is megrajzoltam, az otthoni tojásfestéknek hála, még a kontrasztok is szépen kijöttek. Jó nem egy népművészeti alkotás, de ahhoz képest, hogy nem tudok rajzolni....

Viszont annyira kikapcsolt az összes gondomból, bajomból, hogy alig tudtam letenni és emiatt persze nem is igen tettem le, hanem sorra gyártottam a tojásokat. Ennek ugye az lett rögtön a böjtje, hogy másra meg nem jutott idő.

A másik, amire még futotta idő és energia az a bécsi ajtódíszünk, amit simán kartonból vágtam ki minta alapján, semmi ördöngösség de annál aranyosabb, vagy legalábbis nekem tetszik.

Lett volna még egy kartonpapíros ajtódísz, de hiába rendeltem meg az amazonon keresztül, bár nem az amazontól, a hozzá kellő papírdrótot, nem tudott ide érni (már nem is fog), úgyhogy egyelőre a kivágott részek várnak arra, hogy legyen velük valami.

Láttam még itt Bécsben dekorációs boltban, hogy a fürjtojást nem csak simán kifújva, hanem kettétörve is lehet használni dísznek, így abból tettem ide-oda és tényleg hangulatos volt, egy-két sima, kifújt tojás mellett. Sajnos erről nincs fotóm.

Az idei húsvéti időjárás páratlan volt a maga nemében, nem emlékszem egy Húsvétra sem, amikor még téli kabátban nyomultam volna, pláne arra nem, hogy havazott volna, mert vasárnap a férjem városkájában nagy pelyhekben hullott a hú...