A bécsi magyar listának köszönetően értesültünk arról, hogy a hétvégén Böjte Csaba itt lesz Bécsben, mivel nem volt kirándulóidő, így jól jött az alkalom és elmentünk a templomba vasárnap. A mise a Német Lovagrend templomában volt megtartva és a bécsi magyar rk. egyházközség szervezésében. Érdekességként utánajártam, hogy az egyházközséget 1722-ben már ismerték, 1772-ben Mária Terézia megerősítette az elismerését. Magát a templomot Árpád-házi Szent Erzsébetnek szentelték, valószínű innen a magyar kapcsolat.
A templom nem túl nagy, és ennek is köszönhetően teli volt, a végén már az ajtóban is álltak, sőt azon túl is. Úgyhogy hiába értünk oda 10 perccel előbb, már mi se tudtunk leülni. Böjte Csaba nekem - többször találkoztam vele - kicsit fáradtnak tűnt, de a humora és karizmája a régi és most is élvezetes, tanulságos beszédet tartott, aminek az volt a lényege, és számunkra különösen aktuális, hogy hinni kell, nem szabad feladni a reményt, az álmainkat, elképzeléseinket, ha 1% az esély, akkor is meg kell próbálni és tenni érte. Ha nincs más, küzdeni kell, de anélkül soha nem szabad semmit félbehagyni. Volt egy különösen jópofa hasonlata, amikor a vidéki szomszédokat a térfigyelőkamerákhoz hasonlította:)))
Utána az előtérben lehetett venni általa írt könyveket és ott a helyszínen dedikálta is, annak aki ezt szerette volna, úgyhogy kaptam az alkalmom, és itt van.
képek az eseményről:
http://www.devaigyerekek.hu/news/news_3101.html
http://www.devaigyerekek.hu/news/news_3101.html
Keine Kommentare:
Kommentar veröffentlichen