IKI, az új iskola

Mint írtam korábbi bejegyzéseimben, iskolát váltottam. Most az új iskoláról szeretnék, így egy hét tapasztalat után, szólni pár szót. 9-en vagyunk egy csoportban, az összetétel eléggé vegyes, van egy kazahsztáni fiatal srác, egy iráni nő, egy spanyol építőmérnök, egy angol srác, aki 1 hónapot tölt csak itt, egy boszniai lány aki osztrák férjet választott, egy amerikai nő és egy szerb lány, és pesze egy magyar pasi is, aki mozgássérült embereket fuvaroz reggel a munkahelyükre, délután vissza. A helyzetről sokat elmond, hogy az angol és a spanyol srác mellé ültem (néha a magyar srác is hozzánk kerül), valahogy a lányok annyira nem voltak megnyerőek, főleg a szerb és a boszniai lány szeretnek egymással beszélgetni - persze szerbül.

A többség eléggé fiatal, inkább a 20-25 éves korosztály, úgyhogy nem annyira passzolnak hozzám. Az órák jobbak mint a Deutsch Akademie-ban voltak, lehetne jobb persze, de legalább valamivel kreatívabbak, és ami tetszik, hogy az adott órán megtanult szavakat a következő órán gyakoroljuk feladat keretében. Kicsit lassúak a többiek nekem, szóval látszik, hogy magasabb szintről jöttem, viszont jót tesz az ismétlés. Így, amikor a héten, a tanárnő felvetette nekem, hogy válthatnék csoportot magasabb szintre, mondtam neki, hogy inkább maradnék, mert bár látom, hogy nekem gyorsabban mennek a feladatok, de mégis kell nekem az ismétlés, hogy jobban bevésődjön, az amit már ugyan tanultam, de nem tudom még biztosan használni.

Az iskola szervez a hónap során különböző közösségi programokat, ezen a héten egy knédli főzéses alkalom volt, az alapanyagot és felszerelést az iskola biztosította, meg a helyet is. Bárki bármelyik csoportból jelentkezhetett, és mivel, oda volt írva, hogy barátot lehet hozni, így én elvittem magammal a szlovák lányt. Nem voltunk sokan, így mindenki részt vehetett a munkában, vágtam gyümölcsöt, gurigáztam knédlit, szóval volt dolgom. Viszont fura volt, hogy a knédli itt nem az az élesztős, gőz fölött főzött kaja, mint amit otthon eszünk v. amit Csehországban ettem. Itt olyasmi, mint a szilvásgombóc, csak nem szilva, hanem mondjuk sonka, v. szőlő van a közepében és nem vagy alig mártják meg a végén zsemlemorzsában. Na úgyhogy most már nem vagyok benne biztos, hogy mi is az igazi knédli:)))