A szürke januári napokba sikerült egy kis színt is vinnem. A héten találkozót szerveztem a szlovák lánnyal, aki múzeumot szeretett volna nézni, nekem meg úgy kb. mindegy volt, csak csináljunk valamit és lehetőleg otthonról hadd mozduljak ki. Most hogy nem járok nyelviskolába, nincs rendszeres elfoglaltságom a főzés-mosás-vasalás körén kívül, ahol emberekkel találkozhatnék, kezdett egyhangúvá válni az élet. Egyébként talán ez a legnehezebb pontja a külföldi létnek, hogy ha az embernek nincs munkája és nincs egyéb rendszeres elfoglaltsága, akkor szürkévé válik az egész. Úgyhogy ez ellen sikerült tenni is a találkozóval.
A Hofburg előtti téren találkoztunk, a Michaeler Platzon a templom előtt, nem tudom miért, de szeretek templom előtt találkozgatni emberekkel, mert könnyen megismerhető, és nem lehet összetéveszteni, meg amúgy is:) Amíg a lányra vártam, addig nézelődtem a téren és ami rögtön feltűnt az az, hogy hol az a sok turista? Ahányszor erre jártam azóta, hogy itt lakom, mindig turisták hada volt a téren, ernyővel közlekedő vezetővel v. anélkül de sok-sok ember. Most meg egy-két ember lézengett a téren, de amúgy az egész téren az összes embert végig tudtam szemlézni, annyira kevesen voltak.
Copyright: Saját
Különösen erős volt a kontraszt, hogy advent idején az egész városban mozdulni se lehetett, főleg nem a nevezetesebb helyek környékén. De valószínűleg mindenki az ünnepeket piheni ki és kezd hozzászokni az új évhez. Szegény szlovák lány rosszul emlékezett mit beszéltünk meg és 1 órával előbb odajött, aztán meg hát kellett valamit csinálnia 1 órán át, úgyhogy elment vásárolni. Ennek következtében a rendes időpontról elkésett, úgyhogy volt időm a teret nézegetni, meg a sok utasra váró konfrist.
A Hofburgban szerettünk volna valami kiállítást megnézni de kiderült hogy mindkét kiállítás, amire kíváncsiak voltunk a Hofmobiliendepot nevű létesítményben volt, úgyhogy át kellett oda menni. A fő kiállítás az udvari bútorokról szólt és nagyrészt persze Ferenc József és Sissi, mi másról, ugye? Csomó részén a kiállításnak ment a híres-neves film:) Lehet nekem is kéne nyitnom egy múzeumot ebben a témában, szerintem nyert ügyem lenne:))) Másrészt volt ott különböző korok stílusában berendezett polgári lakás minta is. A Sissi&Corfu kiállítás szerintem felejtős, mert csak pár kiállított darab van, és nem túl gazdag. Azért fura volt látni, hogy a Sissi egy szinte teljesen fekete bútorokkal berendezett hálószobában aludt Corfun. Még akkor is, ha gondolom ez csak Rudolf halála utántól volt így.
Keine Kommentare:
Kommentar veröffentlichen