Tegnap este kitaláltuk, hogy ha már itt vagyunk Bécsben, akkor elmehetnénk az operába. A férjem már régóta szeretne, engem annyira nem vonz, de gondoltam, ha van olyan darab, amitől az ember nem lesz depressziós, akkor megpróbálhatjuk, legalább egy élmény. Megnéztem a bécsi Opera honlapját és épp adják a Sevillai borbélyt, amit azoknak ajánlanak, akik nem nagy operalátogatók, tehát nekünk. Nagyon megörültem, de nem tartott sokáig az örömködésem, mert hamar kiderült hogy egyrészt nagyon drágák a jegyek, másrészt meg hogy nincsenek már jegyek:))) Vagyis decemberre gyakorlatilag elfogyott, 1-2 olyan hely van, ahol viszont nem tudnánk egymás mellett ülni. Január-február meg nincs előadás. Úgyhogy kb. ennyit egyelőre a kulturális élményeinkről. Amúgy ahogy elnéztem jegyet szerezni az operába gyakorlatilag úgy lehet hogy az ember 3-4 hónapra előre feliratkozik várólistára és előre - látatlanba - kifizeti a jegyet.
Vége a hónapnak így vége a nyelviskolában a csoportnak is. Ill. a holnapi napot elvileg még bepótoljuk jövő hét pénteken, de a tanárt ismerve, ez inkább csak elmélet.
Nem igazán voltunk megelégedve a tanárnővel, a végére már komikus lett az egész. Úgyhogy én nem nagyon ajánlanám a Deutsche Akademie-t senkinek se, bár az is igaz hogy a többi iskola dupla árban van, de állítólag sokkal jobbak.
Még lesz egy hónapom a suliban új szinten új csoporttal, meglássuk.
A mostani csoportból 2 (francia) lánnyal barátkoztam össze, hogy mennyire tartósan majd kiderül.
A vázolt tandemtanulás jól hangzik.
AntwortenLöschen